Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.
A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja sri-lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagassabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.