Maldiv-szigetek

Közeledik a nyár. Az legkényelmesebb utazási formák a repülős utak. .A repülőjegyeket különféle helyfoglaló rendszerekben online is lefoglalhatjuk .A légitársaságok számtalan kedvezményes  repülőjegyet  kínálnak az utazni vágyóknak. Az utazási irodák is egyre több repülős úttal állnak rendelkezésünkre, megkímélve minket a fárasztó autóval történő utazástól. Akik tartanak a repülős utaktól, azok megnyugtatására csak annyit, hogy a baleseti statisztikák szerint, jóval  kevesebb kockázattal jár az utazás repülővel, mint személygépkocsival.

MaldÍv Utazás-Nyaralás

Repülős utak, repülőjegyek

A MaldÍv köztársaság a világ legszegényebb országai közé tartozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.

A bruttó nemzeti össztermék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt.

Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából.

A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel.

Gazdasági ágazatok

1998-ban a foglalkoztatottak 25%-a a mezőgazdaságban és a halászatban, 22%-a az iparban, 53%-a a szolgáltatásokban dolgozott. A GDP 17%-át a mezőgazdaság és a halászat, 19%-át az ipar, 64%-át a harmadik szektor állítja elő.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság főbb terményei a köles, a manióka, a rizs, a banán, az ananász, a narancs és az édesburgonya. A fő kulturnövény a kókuszpálma, évi 13-15 ezer tonna kókuszdiót termelnek, melyet élelmiszerként hasznosítanak és exportálnak is. Az állattenyésztés jelentéktelen A halászat – különösen a tonhal, a tőkehal és a bonító – a gazdaság rendkívül fontos ága. A zsákmány évi 100-110 ezer tonna. A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építőanyaga.

Ipar

Az ipari termelés szerény mértékű és a fővárosban összpontosul. Főként a hal- és kókuszfeldolgozásra, rizshántolásra, olajütésre koncentrálódik. Az általánosan elterjedt kézműipar csónak- és halászháló-készítéssel foglalkozik.

Kereskedelem

A szigetek közötti kapcsolatot a hajózás biztosítja. Szerény kereskedelmi flottával (kb. 60 hajó 85000 BRT űrtartalommal) rendelkezik. Külkereskedelme erősen deficites, az import értéke (185 millió USA dollár) cirka a triplája az exporténak (59 millió USA dollár). A kivitel főbb tételei: 83% hal és halkonzerv, 10% kókuszdió és kopra. A behozatal 49%-a fogyasztási cikk, 25%-a gép, 10%-a kőolajtermék. Jelentősebb külkereskedelmi partnerek: Nagy-Britannia, Japán, Srí Lanka, Szingapúr és az USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Az egykori agrárország gazdaságának kiemelkedő ágazata ma már az idegenforgalom. Az egyenletesen meleg klíma, a tiszta levegő és víz, a jó fürdőzési lehetőségek a lakosság számát meghaladó külföldi vonzanak. A GDP 60%-a az idegenforgalomból származik.

Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.

1802-ben brit védnökség lett.

1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.

A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.

1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.

1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.

1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.

A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.

1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja sri-lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.

2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagassabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.

Domborzat

A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.

A szigetek kialakulása

A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.

Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ez az ország rendelkezik a legalacsonyabban fekvő legmagasabb ponttal, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.

Éghajlat

A globális felmelegedés egyik hatása a tengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti. Tuvalu, Carteret-szigetek és a Barbados-szigetek is hasonló problémákkal küzd. A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá.

Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugat-monszun, amely májustól októberig tart és az északkelet-monszun, amely novembertől áprilisig tart. A délnyugat-monszun normál esetben júniusban és júliusban szelet és intenzívebb csapadékot hoz.

Élővilág, természetvédelem

A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.

Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják. A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a bálna cápa (plankton evő)igen gyakori a szigetek környékén.

Hivatalos nyelv  dhivehi
Főváros és legnagyobb város  Male
é. sz. 4° 10′ k. h. 73° 30′4.1666666667, 73.5
Elnök  Mohamed Nasheed
Terület
 - Teljes
 - ebből víz 298 km² elhanyagolható
Népesség
 - Teljes (év)
 - Népsűrűség  349.106 (2005)
1171/km²
GDP (PPP)
 - Teljes 2005
 - GDP/fő  2 557 millió USD
7324 USD
Pénznem  Rúfia (MVR)
Időzóna  UTC +5
Függetlenség  1965. július 26.
Himnusz  Gavmii mi ekuverikan matii tibegen kuriime salaam
(Nemzeti egységben üdvözöljük a nemzetet)
TLD  .mv
Hívószám  +960

A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.

A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.

A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél.